A Bükk északi lejtői alatt, a hajdani mocsaras környezetből kiemelkedő sziklanyúlványon épülhetett az a földvár, mely Anonymus szerint Böngér fia, Bors tulajdonába került. Az Árpád-kori földvár maradványait a régészeti kutatás a mai vár nyugati szárnyának padlószintje alatt tárta fel, többi nyomát a későbbi építkezések eltüntették, így csak sejthetjük, hogy a sziklaalapzaton egy földből, fából, sziklatömbökből készített "gyűrű" állt. Valószínűsíthető, hogy a földvár a tatárjárás során pusztult el. Helyére 1262-70 között ovális alaprajzú kővárat építtetett Ernye bán aki királyi adományként jutott az uradalomhoz. Fia, István nádor 1304-ben itt tartotta fiának és a bajor herceg lányának esküvőjét. Károly Róbert az ellene forduló Ákos nemzetségtől elfoglalta a várat, s 1319-ben Debreceni Dózsának, 1325-ben Széchy Miklós horvát bánnak adományozta. 1340-ben már királynéi javadalomként említik, ekkor kezdődött meg a négy saroktornyos, szabályos négyzet alaprajzú gótikus vár királyi pompájú kiépítése. Az építkezések 1379 körül fejeződtek be. A Diósgyőri Vár a 14-15. században élte fénykorát, amikor is Nagy Lajos király kedvenc és fényűzően kialakított tartózkodási helye volt. 1381-ben itt ratifikálták a Velencével kötött békét. A Diósgyőri Várban Zsigmond is sokat időzőtt. A Diósgyőri Vár Magyarország egyetlen királynéi vára, mely a középkorban a magyar királynék jegyajándéka volt. 1424-ben Zsigmond második feleségének, Cillei Borbálának adományozta a várat, Habsburg Albert feleségének, Erzsébet királynénak, későbbi pedig Mátyás, Podjebrád Katalinnak, majd Aragóniai Beatrixnak adta jegyajándékba. Mátyás idején készült el a külső várfalöv, a vizesárok ellenfalazatának kváderköves kiépítése, a palota reneszánsz díszítményeivel egyidőben. A királyi várat a körülötte fekvő területeken vadaskert, gyümölcsös és keletre malmok egészítették ki. 1502-ben II. Ulászlótól felesége, Candelei Anna kapta, majd 1522-ben II. Lajos is nejének, Habsburg Máriának adományozta. 1526 után Mária várkapitányai, a Pemmpflingerek igazgatták a várat, majd 1436-ban Ferdinánd Balassa Zsigmondnak adományozta, aki 1540 körül a korszerű várvédelem követelményeinek megfelelően alakította át a vár erődítményeit, háromszintes kazamata épült, amely ágyúk elhelyezésére is alkalmas volt. A 16. század második felében zálogbirtokosai mindinkább elhanyagolták. Karbantartás híján a pompás építmények romlásnak indultak és a 18. század végére teljesen elromosodott. Feltárása, tényleges helyreállítása és állagmegőrzése az 1960-70-es években készült el.

A Velence és Magyarország közötti háborúkat lezáró 1381-es Turini Béke ratifikálását az eredeti helyszínen bemutató panoptikumjelenet tekinthető meg, I. (Nagy) Lajos király kedvenc kandallós szobájában. A következõ szintre továbbjutva betekintést nyerhetünk egy 14. századi fõúr lakosztályába.

Az 1530-as években épült olaszbástyában látható Hencz István páncélkovács mester kiállítása, amely a „Fegyverek és páncélok a középkori Európában” címet viseli. A kiállításon teljes lovagi vértezet, kézifegyverek, életnagyságú lovasfigura, középkori kõhajító ostromgép és kezelõszemélyzete is látható. A fegyverkiállítás feletti emeleten megismerkedhetünk az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a Pálosok történetével.

A felújított Vártörténeti Kiállítás a Vár történetével foglalkozik, de a középkori emberek életét, étkezési szokásait is bemutatja. A torony földszinti részében helyezték el az 1950-es és 1960-as években feltárt hatalmas mennyiségû állati csontot, valamint itt kapott helyet az éremverde is, ahol a turisták akár maguk is elkészíthetik emlékérmeiket.

Az eredetileg háromszintes ágyúállás maradék hat lõrésében rendezték be a történelmi panoptikumot. A speciális mûanyagból készült alakok a Diósgyőri Vár 14-15. századi fénykorának életét mutatják be.

Római Katolikus Templom
Cím: Miskolc, Diósgyőr, Puskás Tivadar u. 1.
A 15. századi gótikus templom 1752-53-ban épült újjá, berendezése 18. századi, a pálos faragóműhely munkája.

Mária szobor
Cím: Miskolc, Diósgyőr, Puskás Tivadar u.
Az 1739-ben állított barokk Szeplőtelen Mária szobor valószínűleg pálos szerzetesek munkája. Az eredeti szobrok az idők során teljesen tönkrementek, a jelenlegiek 1999-ben készített másolatok.

Református templom
Cím: Miskolc, Diósgyőr, Táncsics tér 1.
A templom 1768 és 1772 között épült, a főhomlokzata előtt álló tornya és harangja 1803-ból való. Támpillérei és gótizáló ablakai az 1908-as felújításkor készültek. Egyhajós, félkörös záródású barokk épület, copf pelikános szószékkel és úrasztallal. Orgonája az 1910-es évekből származik.

Pálos építészeti emlékek
Cím: Miskolc, Diósgyőr, Erdész u. 1-3.
A Krisztus Szent Teste tiszteletére szentelt kolostort először 1304-ben említik. A kolostor és a hozzá kapcsolódó épületeket az évszádok során többször is lerombolták és átépítették. Az 1786-ban készült felmérés és az ásatások bizonysága szerint kápolna, sekrestye, cellák, refektórium, konyha, udvar és díszkút is tartozott a kolostorhoz. Napjainkra csak néhány építmény alapfala és a részben azokra épült barokk épületek őrzik az egykori kolostor emlékét, melyekben az Állami Erdőgazdaság irodái kaptak helyet.

Pálos Pince
Cím: Miskolc, Diósgyőr, Baráthegyalja u. 42-46.
A Baráthegyalján a volt Száffka-féle szőlőben áll a pince a pálosok épületegyüttesének közelében. 1996-97-ben magántulajdonba kerültek a környező telkek és a pince is a hozzávezető úttal együtt. Környezetét alaposan átépítették, de az építmény és pince megmaradt, bejelentésre látogatható.

Diósgyõri Papírgyár - Papíripari Szakgyûjtemény
Cím: 3535 Miskolc, Diósgyõr, Hegyalja út 203/1.
Tel.: 46/530-824, 46/530-890
A 2008-as évtől már nincs lehetőség a kézi merítés kipróbálására, és a múzeum kizárólag előzetes bejelentkezéssel látogatható munkanapokon 10:00 és 14:00 óra között.
A 18. századtól kezdve Magyarország, illetve Miskolc gazdasági életében jelentõs szerepet játszott a Diósgyõri Papírgyár. 1782-ben alapította Martinyi Sámuel európai mintára, kihasználva a Szinva-patak vízhozamát és a környezõ erdõket mint alapanyagot. A múzeum földszintjén berendezett papírmerítõ mûhely bemutatja a manufakturális keretek között mûködõ papírgyártás mechanizmusát, az õsi papírgyártási eszközöket, valamint a gépi papírgyártás folyamatát.

Majális-parki égeres
Cím: Miskolc, Diósgyőr (1 hektár területű)
A Szinva-patak mellett, a Majális-parki autóbusz-végállomástól a Csanyik-völgy bejáratáig épségben maradt podagrafüves égerliget-társulás kíséri a vízfolyást, amely a Forrásvölgyben hosszú kilométereken keresztül már a Bükki Nemzeti Park területén folytatódik. A leggyakoribb fa a névadó mézgás éger, de növényei között megtalálható még a magas kőris, a törékeny fűz, a mezei szil, a fekete bodza, az erdei iszalag, a komló, a podagrafű, az erdei nenyúljhozzám, valamint a magas kórós növények (halovány aszat, vörös acsalapu). A Szinvában még előfordulnak pisztrángok is, vagy éppen a kövi csík, de már eltűntek olyan ritka fajok, mint a Petényi-márna és az erdélyi ingola. Időnként felbukkan a felsőbb szakaszon rendszeresen költő vízirigó is.